A Riot leállítja a 2XKO aktív fejlesztését

Ethel Caterham 1909-ben született, tegnap ünnepelte a 117. születésnapját. Azt mondja, kíváncsian várja, mit hoz a következő év.

Elképesztően szerencsés leletre bukkantak belga kőművesek: a 40 aranyrúd mellett volt egy vödörnyi aranypénz is.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai energetikai hálózat fejlesztése, miután a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) aláírta mind az öt támogatási szerződést a MAVIR-ral, az E.ON-nal és az MVM-mel az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) keretében megvalósuló villamosenergia-hálózat-fejlesztési és okosmérő-telepítési programokra. Az ehhez szükséges, közel 500 milliárd forintos teljes támogatási keretösszeget a kormány már át is utalta a fejlesztési bank részére – derült ki Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Facebook-bejegyzéséből.

A török fenyegetés erősödésével már a 14. század végén megjelent a déli határvidék tartós megerősítésének igénye. Ebből nőtt ki az első magyar végvárrendszer, amely Mohács előestéjéig meghatározó szerepet játszott a Magyar Királyság védelmében. A várak feladata nem az volt, hogy minden támadást önmagukban megállítsanak. Akkor is betöltötték szerepüket, ha ostromra kényszerítették és feltartóztatták az ellenséget addig, amíg a felmentő sereg megérkezhetett. Erre különösen nagy szükség volt, mert az oszmán hadjáratok előkészítése és a magyar mozgósítás üteme között egyre nagyobb különbség alakult ki. Cikksorozatunk harmadik részében azt mutatjuk be, hogyan épült ki és működött a déli végvárrendszer, majd miként rendítette meg Nándorfehérvár 1521-es elvesztése az ország védelmét Mohács előtt.

Németország csaknem 12 milliárd eurót szánna nagy hatótávolságú fegyverek beszerzésére az orosz fenyegetés elrettentése érdekében – derül ki a Politico által megismert belső védelmi minisztériumi dokumentumokból - közölte a Politico.

Háborús készülődésnek nevezte szombaton az észak-koreai vezetés Japán jövő évre előirányzott, rekordméretű védelmi költségvetését.

Megkezdődött a 2017 óta zárva tartó Budapesti Planetárium jövőjéről szóló kormányzati előterjesztés kidolgozása, amelyhez egy részletes nemzetközi elemzés alapján három lehetséges fejlesztési pályát vázoltak fel a döntéshozók. A tervezett koncepciók a néhány százmillió forintos átmeneti újranyitástól a több tízmilliárd forintos, világszínvonalú tudományos élményközpont kialakításáig terjednek – derült ki Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter Facebook-bejegyzéséből.