A legfontosabb kérdésekben nem tudtak megállapodni a tagállamok az EU-csúcson

Az Egyesült Államok újabb iráni atomlétesítmény megtámadását mérlegeli, de Donald Trump szerint ehhez nincs szükség atomfegyverre – derült ki az amerikai elnök Newsmax televíziónak csütörtök este adott interjújából.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és versenykorlátozó megállapodások gyanúja miatt tett feljelentést Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program ügyében. Az előző, Orbán Viktor vezette kormány által indított programban 475 milliárd forintot osztottak szét, ám a keret több mint 60 százaléka, 288 milliárd forint mindössze 108 szerződésre jutott. Ezek jelentős részéről nem pályázat, hanem egyedi döntés alapján határoztak, a kedvezményezettek között pedig ott van a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels és az Apáti családhoz köthető cégek is. A támogatott beruházások közé tartozott a felcsúti tó fejlesztése is, amely csaknem másfél milliárd forintot kapott. A vizsgálat kettős állami finanszírozás, személyre szabott pályázatok és magántulajdonú ingatlanok közpénzből történő fejlesztésének gyanúját is felvetette.

Két nap tárgyalás után péntek este véget ért az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozója, amelyen több politikai megállapodás is körvonalazódott, a legnehezebb pénzügyi kérdésekben azonban nem született áttörés. Franciaország és Németország közös fellépésével közelebb került egy Kínával szemben szigorúbb kereskedelmi stratégia, Emmanuel Macron és Friedrich Merz pedig megállapodott a 2035-ös autóipari kibocsátási szabályok enyhítéséről. A 2028–2034-es költségvetés vitája holtpontra jutott, Magyar Péter miniszterelnök ugyanis elfogadhatatlannak nevezte a jelenlegi javaslatot, és akár kétmilliárd euróval nagyobb támogatási keretet szeretne. Ukrajna finanszírozásáról és az ETS2 halasztásáról sem sikerült megegyezni, Magyar Péter viszont Volodimir Zelenszkijjel tárgyalva üdvözölte a kárpátaljai magyarok jogait érintő megállapodás végrehajtásának megkezdését. Az egyeztetések novemberben Dublinban és Brüsszelben folytatódnak.

Éles vita bontakozott ki az uniós csúcson, ahol Magyarország is a hat blokkoló tagállam közé került a kohéziós források jövőjét illetően. Magyar Péter szerint az uniós költségvetési javaslat jelenlegi formájában nem fogadható el. A miniszterelnök péntek este azt is közölte: a legszigorúbb migrációs helyzetkezelése mellett állt ki Brüsszelben. Közben a kormányfő találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. Itthon a betegellátás elérte a határait, ezért a kormány rendszerszintű változásra készül, a szakminisztérium pedig szigorúbb ellenőrzést vezet be a kiszervezett állami feladatoknál. A Seszták-ügy már a NAV-ot is elérte, ahol menesztettek egy elnökhelyettest, az aranykonvoj ügyében pedig a strasbourgi emberi jogi bíróság indít vizsgálatot. A vagyonadó körül sem csitul a vita, hiszen a kamara többek között a szociális kata bevezetését javasolja, tizennégy szakmai szervezet pedig érdemi változtatásokat sürget.

Franciaország után Belgium lehet az euróövezet következő gyenge pontja, ahol a német államkötvényekhez mért hozamfelár 13 éves csúcsra emelkedett. Az ország költségvetési hiánya a GDP 5,2 százaléka, ami a legmagasabb az eurózónában, az államadósság pedig már a GDP 108 százalékát teszi ki. A gond gyökere a magas állami költés és az alacsony foglalkoztatás, miközben a lejáró olcsó hitelek helyére egyre drágábbak kerülnek, így a kamatkiadások a következő évtizedben a duplájukra nőhetnek. Bart De Wever miniszterelnök ötpárti koalíciója hetek óta nem tud megegyezni a jövő évi költségvetésről, pedig a tárgyalt csomag is kevés lenne. Belgium 1995-ben egyszer már kilábalt egy még súlyosabb adóssághelyzetből, ma azonban hiányzik az akkori gyors növekedés, a csökkenő kamatteher és a külső kényszer.